Józsué 14-15

A Jordánon inneni terület felosztása

14 Ez lett Izráel fiainak az öröksége Kánaán földjén. Eleázár pap és Józsué, Nún fia meg a törzsek családfői adták örökségül Izráel fiainak.

² Sorsolással osztották ki a kilenc és fél törzs örökségét, ahogyan megparancsolta az Úr Mózes által.

³ Mert két és fél törzsnek még Mózes adott örökséget a Jordánon túl. Viszont a lévitáknak nem adott örökséget közöttük.

⁴ Mivel József fiaiból két törzs lett, Manassé és Efraim, ezért a lévitáknak nem adtak osztályrészt az országban, hanem lakóhelyül városokat, az azokhoz tartozó legelőket pedig jószáguk és javaik részére.

⁵ Úgy tettek Izráel fiai, és úgy osztották fel a földet, ahogyan az Úr parancsolta Mózesnek.

⁶ Júda fiai Gilgálban Józsué elé járultak, és a kenizzi Káléb, Jefunne fia ezt mondta neki: Te tudod, hogy mit mondott az Úr Mózesnek, az Isten emberének rólam és rólad Kádés-Barneában.

⁷ Negyven esztendős voltam, amikor elküldött engem Mózes, az Úr szolgája Kádés-Barneából, hogy kémkedjem ebben az országban. Én olyan hírt hoztam neki, amilyen a szívemből jött.

⁸ Társaim azonban, akik velem együtt jöttek, megrémítették a nép szívét. De én teljes mértékben követtem Istenemet, az Urat.

⁹ Azon a napon így esküdött meg Mózes: Bizony, a te örökséged lesz és a te fiaidé mindörökké az a föld, amelyre lábad lépett, mivel teljes mértékben követted az én Istenemet, az Urat.

¹⁰ Mostanáig életben tartott engem az Úr, ahogyan megígérte. Negyvenöt éve annak, hogy ezt az ígéretet tette az Úr Mózesnek, amikor a pusztában járt Izráel. Most, éppen ma vagyok nyolcvanöt esztendős.

¹¹ Még ma is olyan erős vagyok, mint amikor Mózes elküldött engem. Amilyen akkor volt az erőm, olyan az erőm most is: harcba vonulok, és visszatérek.

¹² Most azért add nekem azt a hegyvidéket, amit megígért az Úr azon a napon, hiszen te is hallottad akkor, hogy anákok vannak ott és megerősített nagy városok. Talán velem lesz az Úr, és kiűzöm őket, ahogyan megígérte az Úr!

¹³ Józsué megáldotta őt, és örökségül adta Hebrónt Kálébnak, Jefunne fiának.

¹⁴ Ezért lett Hebrón a kenizzi Kálébnak, Jefunne fiának az öröksége mind a mai napig, mert teljes mértékben követte az Urat, Izráel Istenét.

¹⁵ Hebrón neve azelőtt Kirjat-Arba volt. Arba volt a legnagyobb ember az anákok között. Azután béke lett az országban, nem volt háború.

Júda határai

15 Ez jutott sorsolással Júda fiai törzsének nemzetségenként: Edóm határánál a Cin-puszta, Témán szélétől a Délvidék felé.

² Déli határuk a Sós-tenger végétől, a Délvidékre néző tengeröböltől indul ki,

³ és délen az Akrabbím-hágó felé halad, majd átmegy Cin felé, azután fölmegy délről Kádés-Barneához. Áthalad Hecrónon, fölmegy Addár felé, és Karka felé kanyarodik.

⁴ Majd Acmón felé halad, kiér Egyiptom patakjáig, és a határ a tengernél végződik. Ez a déli határotok.

⁵ Kelet felé a Sós-tenger a határ a Jordán torkolatáig. Az északi határvonal a tengeröbölnél, a Jordán torkolatánál kezdődik,

⁶ és fölmegy a határ Bét-Hoglának, és északra Bét-Arábá mellett megy el. Azután fölmegy a határ a rúbeni Eben-Bóhanra.

⁷ Azután az Ákór-völgytől Debír felé megy föl a határ, és észak felé fordul Gilgálnál, amely a pataktól délre eső Adummím-hágóval szemben van. Azután a Semes-forrás mellett halad el a határ, és vége a Rógél-forrásnál van.

⁸ Innen fölmegy a határ a Ben-Hinnóm-völgynek a jebúszi hegyhát déli oldalánál, azaz Jeruzsálemnél. Majd fölmegy a határ a hegytetőre, amely a Hinnóm völgyével szemben van nyugatra, és a Refáim-völgy északi szélén van.

⁹ A hegycsúcsról lekanyarodik a határ a Mé-Neftóah-forráshoz, és az efróni hegyvidék városaihoz ér ki. Majd lekanyarodik a határ Baalá, azaz Kirjat-Jeárim felé.

¹⁰ Baalától nyugatra fordul a határ a Széír-hegység felé, áthalad a Jeárim-hegy, azaz a Keszálón északi oldalán. Innen lemegy Bét-semesnek, és Timná felé halad.

¹¹ Azután továbbmegy a határ az ekróni hegyháttól északra, és Sikkárónnak kanyarodik a határ, azután átmegy a Baalá-hegy felé, és elér Jabneélhez, úgyhogy a határ a tengernél végződik.

¹² A nyugati határ a Nagy-tenger partvidéke. Ez Júda fiainak a határa körös-körül nemzetségenként.

Káléb öröksége

¹³ Kálébnak, Jefunne fiának is Júda fiai között adtak osztályrészt, ahogyan az Úr megmondta Józsuénak: az anákok fővárosát, Kirjat-Arbát, azaz Hebrónt.

¹⁴ Káléb kiűzte onnan Anák három fiát: Sésajt, Ahimant és Talmajt, Anák ivadékait.

¹⁵ Innen felvonult Debír lakói ellen. Debír neve azelőtt Kirjat-Széfer volt.

¹⁶ Akkor ezt mondta Káléb: Aki megveri és elfoglalja Kirjat-Széfert, annak adom a lányomat, Akszát feleségül.

¹⁷ Otniél, Káléb öccsének, Kenaznak a fia foglalta el azt, és így neki adta a lányát, Akszát feleségül.

¹⁸ Amikor az asszony hozzáment, a férje rábeszélte, hogy kérjen mezőt az apjától. Amikor leszállt a szamárról, Káléb megkérdezte tőle: Mi járatban vagy?

¹⁹ Az asszony ezt felelte neki: Ajándékozz meg engem! Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! És neki adta Káléb a Felső-forrásokat, meg az Alsó-forrásokat.

Júda városai

²⁰ Ez Júda fiai törzsének az öröksége nemzetségenként:

²¹ Júda fiai törzsének legtávolabbi városai Edóm határánál a Délvidéken ezek lettek: Kabceél, Éder és Jágúr,

²² Kíná, Dímóná és Adádá,

²³ Kedes, Hácór és Jitnán,

²⁴ Zíf, Telem és Beálót,

²⁵ Hácór-Hadattá és Kerijjót-Hecrón, azaz Hácór,

²⁶ Amám, Sema és Móládá,

²⁷ Hacar-Gaddá, Hesmón és Bét-Pelet,

²⁸ Hacar-Súál, Beérseba és Bizjótjá,

²⁹ Baalá, Ijjím és Ecem,

³⁰ Eltólad, Keszíl és Hormá,

³¹ Ciklag, Madmanná és Szanszanná,

³² Lebáót, Silhím, Ain és Rimmón. Összesen huszonkilenc város falvaival együtt.

³³ A Sefélá-alföldön: Estáól, Corá és Asná,

³⁴ Zánóah, Én-Ganním, Tappúah és Énám,

³⁵ Jarmút, Adullám, Szókó és Azéká,

³⁶ Saaraim, Adítaim, Gedérá és Gedérótaim. Tizennégy város falvaival együtt.

³⁷ Cenán, Hadásá és Migdal-Gád,

³⁸ Dilán, Micpe és Jokteél,

³⁹ Lákis, Bockat és Eglón,

⁴⁰ Kabbón, Lahmász és Kitlís,

⁴¹ Gedérót, Bét-Dágón, Naamá és Makkédá. Tizenhat város falvaival együtt.

⁴² Libná, Eter és Ásán,

⁴³ Jiftáh, Asná és Necíb,

⁴⁴ Keílá, Akzíb és Márésá. Kilenc város falvaival együtt.

⁴⁵ Ekrón, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal együtt.

⁴⁶ Ekróntól a tengerig az egész terület Asdód mellett, az ott levő falvakkal együtt.

⁴⁷ Asdód, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal; Gáza, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal egészen Egyiptom patakjáig, meg a Nagy-tenger partvidéke.

⁴⁸ A hegyvidéken Sámír, Jattír és Szókó,

⁴⁹ Danná és Kirjat-Szanná, azaz Debir,

⁵⁰ Anáb, Estemó és Áním,

⁵¹ Gósen, Hólón és Giló. Tizenegy város falvaival együtt.

⁵² Arab, Dúmá és Esán,

⁵³ Jánúm, Bét-Tappúah és Aféká,

⁵⁴ Humtá, Kirjat-Arba, azaz Hebrón és Cíór. Kilenc város falvaival együtt.

⁵⁵ Máón, Karmel, Zíf és Juttá,

⁵⁶ Jizreel, Jokdeám és Zánóah,

⁵⁷ Kain, Gibeá és Timná. Tíz város falvaival együtt.

⁵⁸ Halhúl, Bét-Cúr és Gedór,

⁵⁹ Maarát, Bét-Anót és Eltekón. Hat város falvaival együtt.

⁶⁰ Kirjat-Baal, azaz Kirjat-Jeárim és Rabbá. Két város falvaival együtt.

⁶¹ A pusztában: Bét-Arábá, Middín és Szekáká,

⁶² Nibsán, Ír-Melah és Én-Gedi. Hat város falvaival együtt.

⁶³ A jebúsziakat, Jeruzsálem lakóit nem tudták kiűzni Júda fiai. Ezért laknak ott a jebúsziak Júda fiaival Jeruzsálemben még ma is.